Mi is az az alkusz?

Hazánkban alapvetően három közvetítői típust különböztetünk meg. Az első csoportba, az egy biztosító azonos termékcsoportját (pl.: életbiztosítások) forgalmazó függő ügynökök tartoznak. A második csoportba a több biztosító, több termékét kínáló független többes ügynökök tartoznak. A harmadik nagy csoportot pedig a biztosítási alkuszok alkotják.

Az alkuszok is több (lehetőleg a teljes piaci kínálatot) biztosító termékpalettáját értékesíthetik, azonban a legfontosabb eltérés egy függő és független ügynök valamint az alkusz között, hogy ez utóbbi az ügyfél megbízottja nem pedig a pénzintézet képviselője. Ez azt jelenti, hogy az alkusz az ügyfél megbízásából, az Ő nevében jár el. Ajánlatot kér be a piaci szereplőktől, ezeket elemzi, értékeli, javaslatot tesz a termék kiválasztására és közreműködik a megfelelő fedezetek kialakításában. Azonban az Alkusz munkája nem merül ki az értékesítésben, folyamatosan nyomon követi és menedzseli az ügyfelei kockázatit, valamint aktívan közreműködik a kárrendezésben is. És ami a legfontosabb az alkuszok anyagi felelősséget vállalnak tevékenységükért.

Lakásbiztosítás és Épületbiztosítás: A szerződő ingatlanában bekövetkező károkra nyújt fedezetet.

Felelősség: A biztosított tevékenységéből származó károkra nyújt fedezetet. Egyes szakmákban, illetve tevékenységek esetén kötelező.

KGFB: Kötelező gépjármű felelősség biztosítás. A biztosított gépjármű által okozott károkra nyújt fedezetet.

Casco: A biztosított gépjárműben okozott károkra nyújt fedezetet.

Személybiztosítás: Adott személy betegsége, illetve bekövetkezett baleset esetén nyújt fedezetet.

Balesetbiztosítás: Amennyiben a biztosított balesetet szenved, úgy az ebből elszenvedett kár mértékéig szolgáltat a biztosítás.

Vállalkozói vagyon és felelősségbiztosítás: A vállalkozás ingatlanában, ingóságában és egyéb vagyoni eszközeiben bekövetkezett károkra, illetve a tevékenységből adódó károkra nyújt fedezetet.

Munkanélküliségi biztosítás: Adott egyén munkanélkülivé válásával szolgáltat a biztosítás. Pótolja a kieső jövedelem egy részét.

Életbiztosítás: a Biztosított halálakor és/vagy a szerződés lejártakor szolgáltat a megjelölt személy, vagy vállalkozás részére.

Mezőgazdasági biztosítás: A mezőgazdasági termelés során fellépő természeti és nem természeti (pl. lopás, rongálás) kockázatok fedezésére szolgáló biztosítás.

Utasbiztosítás: az utazás során fellépő személyi és vagyoni károkra nyújt fedezetet.

Egészségbiztosítás: egészségmegőrző, illetve prevenciós programok fedezetére kötött biztosítás. Valamint ide tartozik az egyes egészségügyi ellátások, beavatkozások fedezetére szolgáló biztosítás is.

Vagyonbiztosítások:

Vagyonbiztosítások közé tartoznak a lakásbiztosítások, építési-szerelési biztosítások, autóbiztosítások, vállalati vagyonbiztosítások, mezőgazdasági biztosítások és bizonyos értelemben a balesetbiztosítások is. Ahogyan a gyűjtő elnevezés is magában foglalja, ezen termékek típusaival valamely számunkra fontos tárgy, eszköz, tevékenység értékét kívánjuk biztosítani.

A vagyonbiztosítási termékek kiválasztásánál, legfontosabb tényező a biztosítandó eszközök értékének helyes meghatározása és ennek folyamatos nyomon követése. Ez azt jelenti, hogy nem elég egyszer biztosítani mondjuk a lakásunkban lévő ingóságunk értékét, hanem folyamatosan (lehetőleg évente) felül kell vizsgálni, hogy a biztosításunk fedezné-e a vagyonelem megsemmisüléséből adódó kárunkat. Ez a folyamatos felülvizsgálat szakértőt igényel, többek között ebben is segítenek a biztosítási alkuszok.

Egy-egy vagyonelemhez kapcsolódó biztosításból számtalan típussal (módozattal találkozhatunk), azonban ez nem változtat a fent említett aranyszabályon. Az egyes módozatok összehasonlítását és számunkra legmegfelelőbb kiválasztását szintén alkusz segítségével végezhetjük el. Sokan esnek ugyanis abba hibába, hogy egy-egy vagyonbiztosítás kiválasztásánál csak az árat veszik figyelembe, nem pedig a mögötte meghúzódó szolgáltatást. A kellemetlen meglepetés pedig éppen akkor érkezik, mikor valaki igénybe szeretné venni azt, amiért gyakran évek óta fizet. Ezért most kiemeljük néhány biztosítási típus legfontosabb tulajdonságait, hogy ne csak az ár számítson.

Lakásbiztosítás:

Ennél a biztosításnál alapvetően két típus létezik, az egyik, amelyik csak a szerződésben felsorolt kockázatok bekövetkezése esetén térít, míg a másik típus minden kockázatra térít (all risk), kivéve azokat melyeket a szerződésben felsorolt. Egyvalamit azonban mind a két biztosítás kizár, ez pedig nem más, mint a belvíz.

Válasszuk is bármely típust, arra mindig ügyeljünk, hogy akkora fedezetet válasszunk, amely egy katasztrófa esetén biztosítja számunkra, hogy egy hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlant vásároljunk, vagy építsünk (új értéken való biztosítás).

A lakásbiztosításunk általában biztosítja az ingatlanunk értékét, a benne lévő ingóságaink érétkét és tartalmaz egy felelősségbiztosítást is, ha esetleg az ingatlanunk miatt valakinek baja esne (pl. fejére esik egy cserép a házunkról).

Lakóházak biztosítása mellett lehetőség van egyéb ingatlanok (pl. nyaraló, garázs) biztosítására is, de fedezetet biztosíthatunk a még épülőfélben lévő ingatlanunkra, illetve az építkezésen felhasznált anyagokra, eszközökre is (építési-szerelési biztosítás).

Az egyéni lakásbiztosítások mellett fontos megemlíteni a társasházi biztosításokat is. Ezek a konstrukciók általában a közös területek, illetve a házban található lakások szerkezetére terjednek ki, és nem foglalják magukba az egyedi ingatlanokban található ingóságokat. Tehát mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy mire terjed ki a társasházunk biztosítása, így elkerülhető, hogy duplán biztosítsunk egy ingatlant (annál is inkább, mert egy kárra csak egy fedezet vehető igénybe).

Autóbiztosítások:

A legismertebb autóhoz kötődő biztosítás – leginkább az évente hozzá kapcsolódó kampányidőszak miatt - a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB). Ez a biztosítás abban az esetben nyújt fedezetet, ha valakinek balesetet okozunk. Tehát a vétlen fél kárát téríti meg. Ekkor a károkozó bonus-malus besorolása romlik, tehát többet kell fizetnie a kötelező biztosításért.

A vétlen fél kárát tehát a KGFB téríti meg, míg a károkozó gépkocsijában bekövetkezett károkat a casco biztosítás fedezi. Ebből azonban már találkozhatunk néhány módozattal. Az első ilyen típus a „no casco”. Ebben az esetben a biztosítási szerződés törésre nem terjed ki, csak totálkárra és lopáskárra. Full casco esetében már töréskárra is fizet a biztosító.

Casco-mentes konstrukciónak azt nevezik, amikor a finanszírozási szerződésbe be van építve egy casco konstrukció. Ez lehet egy no casco típusú konstrukció, vagy egy teljes körű casco-konstrukció (full casco). A lényeg, hogy a finanszírozási terméket és a biztosítási terméket egy csomagban értékesítik, káreseménykor viszont a finanszírozó céget kártéríti a biztosítás, a fennálló hiteltartozás erejéig.

Szinte minden vagyonbiztosításra igaz, hogy a futamidő egy évre szól, aztán meg kell újítani (gyakran magától megújul a szerződés, ha nem kérjük, hogy megszűnjön), illetve mindig tartalmaz önrészt. Utóbbi azt jelenti, hogy nem a teljes kárt téríti meg a biztosító, hanem csak annak egy részét. Az önrész mértékét a biztosítók általában két formában határozzák meg, egyrészt a kártérítésre kifizetett összeg százalékában, másrészt rögzítenek egy fix összeget is, amely minimumként funkcionál (pl. az önrész mértéke 10 százalék, minimum 30 ezer forint).

Utasbiztosítások:

Az autóbiztosításoknál leírthoz hasonló önrész figyelhető meg az utasbiztosítások esetében is függetlenül attól, hogy egyénileg kötünk biztosítást (utazás előtt magunkra, illetve a velünk utazókra), csoportos biztosításról van-e szó (az utazási iroda megkötötte az üzletfeleire), vagy bankkártyához kapcsolt termékről van-e szó.

Utasbiztosítások esetében hatványozottan igaz az állítás, hogy nem csak az ár számít. Ezek a termékek korántsem tartoznak az elérhetetlen kategóriába, gyakran napi pár száz forintért biztosítva lehetünk egy idegen országban, az utazás alatt és még a poggyászunkat is biztonságban tudhatjuk. Amit mérlegelnünk kell, az a fedezet, azaz a célország árszínvonala, ugyanis nem mindegy, hogy a Franciaországból kell-e hazaszállítani egy balesetet szenvedett utazót és fizetni az ottani ápolási költségeit, vagy Erdélyből. Tehát mielőtt megkötjük a biztosítást, nézzük meg, milyen veszélyek leselkedhetnek ránk, milyen tevékenységeket akarunk végezni (pl. extrémsport) és ezek alapján válasszuk ki a megfelelő fedezetet.

Biztosítások vállalkozásoknak:

Vállalkozások esetében érdemes figyelni arra is, hogy a cég tulajdonát képző termelő eszközöket ne könyv szerinti értéken biztosítsuk, hanem új beszerzési értéken vagy a valós értéken. Szintén hiba lehet az is, ha a vállalat csak az eszközeire köt biztosítást az azok megsemmisüléséből, illetve leállásából származó veszteségekre azonban nem. Erre is érdemes figyelni és üzemszünet biztosítást kötni.

Az áfa kérdése szintén nem elhanyagolható, ha valaki nem jogosult áfa-visszaigénylésre, akkor ezt mindenképpen érvényesíteni kell a feladott biztosítási összegben, mert akkor a biztosító azt is megtéríti.

A vagyonelemek közzé sorolandók, bár alapvetően személyekhez kapcsolhatóak az egyéni és csoportos balesetbiztosítások és a személyi biztosítások (baleset és életbiztosítások kombinációja) is. Ezen termékek segítségével a vállalat dolgozóit biztosíthatjuk, motiválhatjuk, illetve a kiesésükből adódó karokat fedezhetjük.

Munkanélküliségi biztosítás:

Amennyiben valaki önhibáján kívül veszíti el az állását (pl.: elbocsátják bezárás miatt) annak nem kell megelégednie csupán az állami ellátásban biztosított jövedelempótló támogatásokkal. Időben fel lehet készülni egy-egy ilyen átmeneti állapotra és a baj bekövetkeztekor nem kell jelentős anyagi visszalépéssel számolnunk, így teljes egészében az új állás megszerzésére koncentrálhatunk.

Ezen termékeket arra fejlesztették ki, hogy az aktív időszakban megszerezhető jövedelem egy jelentős részét átmenetileg pótolják az állás elvesztését követően, lehetőleg olyan hosszú ideig, amíg a biztosított újra fel nem tudja venni a munkát valahol.

Egészségbiztosítás:

Az egészségbiztosításoknak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik az egészség megőrzésére fókuszál, ezért olyan szűrővizsgálatokat és prevenciós eljárásokat támogat, amelyek segítségével meghosszabbítható az egészséges időszak hossza.

Az egészségbiztosítások másik fajtája, pedig a különböző prémium egészségügyi ellátások, illetve beavatkozások finanszírozásának fedezetéül szolgál.

Egyszerűen csoportosítva: az egyik a betegség megelőzését támogatja, a másik a gyógyítást. Tehát teljes fedezetet a kettő kombinációja tud számunkra biztosítani.

Felelősségbiztosítás:

A felelősségbiztosítási termékek általában a működés során (kgfb), birtokunkban lévő tárgyak által (lakásbiztosítás), illetve tevékenységünk során okozott károkra nyújtanak fedezetet. Általában személyi sérüléses károkra, tárgyrongálási károkra és szakmai hibákra terjed ki a biztosítás.

Felelősségbiztosítási szerződésekre igaz egyedül az a furcsa helyzet, hogy a biztosító soha nem a biztosítottnak fizet, hanem a károsultnak.

Életbiztosítások:

Egy életbiztosítási szerződés általában négyszereplős. Első szereplő a szerződő, aki a biztosítóval (a második szereplővel) megköti az életbiztosítási szerződést a biztosított (harmadik szereplő) kockázatainak fedezésére. A szerződő és a biztosított gyakran ugyanaz a személy, de természetesen lehet eltérő is (pl.: egy cég megköti vezetőire a biztosítást). A negyedik szereplő pedig a kedvezményezett, akinek a biztosító majd szolgáltatni fog. Azt, hogy mikor és mennyit, a biztosítás típusa és a szerződési feltételek határozzák meg, ezekre később még visszatérünk.

Előtte azonban vizsgáljuk meg, hogyan is jön létre egy biztosítási szerződés! Első lépésben a majdani szerződő tesz ajánlatot a biztosítónak. Igen, bármilyen furcsán is hangzik és eddig úgy tűnt, hogy fordítva van a dolog, a szerződő tesz ajánlatot a biztosítónak, hogy fedezze az esetlegesen felmerülő kárát. Ezt követően a biztosító mérlegel (elbírál) és amennyiben az eredmény pozitív, befogadja az ajánlatot (ellenkező esetben elutasítja). A befogadást követően kerül kötvényesítésre az ajánlat és jön létre a biztosítási szerződés.

Egy-egy szerződés mögött egy-egy biztosítási termék húzódik meg, amelyek mindegyike besorolható egy-egy biztosítási típusba.

Minden életbiztosítás alapja, az úgynevezett kockázati életbiztosítás. Ezen termék keretein belül akkor szolgáltat a biztosító, ha futamidő alatt a biztosított elhalálozik. Ezek a termékek remekül alkalmazhatók egy hitel felvétele esetén is, hiszen ha a futamidő alatt az adós elhalálozik, akkor a család nem örökli meg az adósságot, hanem a biztosító megtéríti azt a banknak (hitelfedezeti biztosítás).

A kockázati biztosítás „ellenkezője” az elérési életbiztosítás, amely akkor nyújt szolgáltatást, ha az ügyfél megéri a biztosítás lejáratát. Mindkét esetben a biztosítási szerződésben rögzítve van, hogy mekkora összeget fizet a biztosító, ha bekövetkezik a biztosítási esemény. A majdani fizetendő összeg és egyéb kockázatok együtt határozzák meg a fizetendő biztosítási díjat. A díjat fizethetjük előre egy összegben, vagy a futamidő alatt folyamatosan, különböző periódusokban (havonta, félévente, évente), valamint lehetőségünk van egyes életbiztosítási termékek esetén (jellemzően megtakarítási, befektetési célú életbiztosítások esetén) a rendszeres díjtól eltérően eseti jelleggel befizetéseket eszközölni.

Amennyiben a kockázati és az elérési termékeket kombináljuk, akkor vegyes biztosításokról beszélünk. Ebben az esetben a biztosító a biztosított halálakor, vagy az előre rögzített tartam lejáratakor is teljesít kifizetést.

Az életbiztosítások jelenleg legelterjedtebb típusát a befektetési egységekhez kötött, unit-linked biztosítások alkotják. Míg a fent említett típusok esetében a biztosító dönti el, hogy mibe fekteti az ügyfél pénzét és erre biztosít egy előre meghatározott hozamot (technikai kamatláb), addig a unit-linked biztosításoknál az ügyfél maga döntheti el, hogy milyen eszközalapban termeljen hozamot a befizetett pénzünk.

Az életbiztosítások közös jellemzője, hogy adó-, illetve járulékkedvezményekre jogosítják fel a szerződőt.

Életbiztosításokat is köthetünk egyedileg, illetve csoportos formában is. Ez utóbbi remek eszköze lehet a vállalaton belüli ösztönző programok kialakításának.