Online kalkulátor és biztosításkötés itt !

KGFB felmondás mintanyomtatvány itt!

Gépjármű kárrendező irodák elérhetőségei itt!

 
Gyakori kérdések a kötelező felelősségbiztosításról:

Ki lehet a gépjárműbiztosítás szerződője? :

A biztosítás szerződője a gépkocsi tulajdonosa, vagy (amennyiben van) a gépkocsi bejegyzett üzembentartója.

Bonus -Malus besorolás:
A kötelező felelősségbiztosítási rendszerben egy megszerzett
bonus-malus fokozatot csak egy gépjárműre érvényesíthetünk. Ennek alapján három bonus besorolási alapeset van:
1., 2 éven belül adtam el korábbi autómat és helyette újat vásároltam,ebben a korábbi autó B/M besorolását   viszem magammal.
2., 2 éven belül nem adtam el korábbi gépkocsit, de újat vásárolok. Ebben az esetben A0 besorolásban kötöm    meg a biztosítást .
3., Amennyiben két éven belül nem volt kötelező felelősségbiztosítási szerződésem, új belépőnek minősülök a rendszerbe, azaz A0 besorolásban köthetek szerződést.
4., Több KGFB biztosítással rendelkeztem, de a biztosítási időszak alatt eladtam egy gépkocsit. Amennyiben az eladott gépkocsi bonus fokozata kedvezőbb, azt érvényesíthetem a párhuzamosan üzemeltetett gépjárművem szerződésén, vagy új gépjármű vásárlása esetén.

Biztosítóváltás menete:

1., A biztosítási szerződés felmondása korábbi biztosítónknál:
határidő a szerződés fordulónapja elött 30 nappal! Különösen figyeljünk oda a 2010.01.01. után kötött szerződéseknél!
2., Új biztosítási szerződés megkötése.
A felmondott előzményszerződést követő nappal lehetséges. Az on-line szerződéskötés menetének leírását megtalálja a "Letöltések" menüpont alatt!

Újdonságok a kötelező váltásban:
A szerződés évfordulója a kötés napja, évközi kötések esetén is. Évfordulóra történő biztosítóváltás esetén nincsen szükség bonus-malus igazolás bemutatására, azt a biztosítók automatikusan bekérik egymástól. A korábbi kötvényszám ismerete nélkül nem tudunk biztosítót váltani. Évközbeni autó adásvétel esetén azonban korábbi biztosításunk bonus-malus igazolását továbbra is be kell mutatni új biztosítás kötése esetén.
Változik a megfigyelési időszak. A megfigyelési időszak egy naptári év lesz, január 1-től december 31-ig fog tartani.

A 2009. évi LXII. tv. a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról itt olvasható!

Mit kell tennünk közlekedési baleset után?

Közúti baleset bekövetkezése esetén számos teendővel kell megbirkózni a helyszínen, majd azt követően a biztosítónál azért, hogy sérült gépjárművét megjavítva visszakapja. Az alábbiakban összefoglaljuk a balesetet követő alapvető lépéseket és fontos tudnivalókat.

Teendők a helyszínen
A baleset bekövetkezte után azonnal állítsa le járművét és győződjön meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. (Legyen óvatos és körültekintő, újabb baleset is történhet a helyszínen.)

Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget értesíteni kell. (Ne tekintsen el az értesítéstől, ha a sérülés nem tűnik súlyosnak - ez az Ön törvényi kötelezettsége.)
A balesetben részes felek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás érvényesítéséhez szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.

A helyszínen ki kell kitölteni az európai baleseti bejelentőt (betéti lap) lehetőség szerint minél pontosabban, rögzítve a baleset körülményeinek leírását, a részes gépjárművek helyzetét és megjelölve a baleset bekövetkezésért felelős személyt. Ez a baleseti bejelentő 14. pontjában történhet meg. A bejelentő kitöltése önmagában nem jelenti a felelősség elismerését! Ugyanakkor fontos tisztázni, hogy ki a baleset okozója illetve ki a vétlen károsult, hiszen ez utóbbi kárának megtérítését csak akkor vállalja át a biztosító, ha
                                                      bizonyított biztosítottja felelőssége.

Mindkét jármű vezetőjének aláírásával kell igazolnia a kitöltött betéti lapon szereplő adatok valódiságát, majd a bejelentőlap oldalainak szétválasztását követően, annak egy-egy példányát magukhoz kell venniük. (Amennyiben a balesettel két jármű érintett, csak egy nyomtatványt kell kitölteni, három jármű esetén két nyomtatványt stb.)

Ellenőrizze a bejelentő kitöltése alkalmával a vezető személyére és a gépjárműre vonatkozó adatok valódiságát:

Ha lehetőség van rá, készítsen fényképet a baleset helyszínéről, illetve amennyiben a balesetnek vannak tanúi, ne feledkezzen meg nevük és lakcímük feltüntetéséről sem. Érdemes a rendőrséget értesíteni abban az esetben, ha vitás a felelősség kérdése, vagy jelentős az anyagi kár, avagy a balesetnek külföldi részese is van. Ha a balesetben részes valamelyik fél rendőri intézkedéshez ragaszkodik, az érintettek kötelesek megvárni a rendőr megérkezését, és ezt követően a helyszínt már csak a rendőr engedélyével hagyhatják el.

Problematikus, de sajnos előforduló eset, hogy a károkozó személye nem válik ismertté, mert elhajt a baleset színhelyéről. Amennyiben sikerül a gépjármű rendszámát azonosítania, a Belügyminisztérium gépjármű-nyilvántartója a rendszám alapján információt tud szolgáltatni a károkozó gépjárműről, és amennyiben az autóra kötöttek felelősségbiztosítást, kérelmére a nyilvántartó megadja a biztosító nevét és a károkozó kötvényszámát, amivel már megteheti a kárbejelentést.

Bejelentési kötelezettség a biztosítónál

A balesetet mind a károsultnak, mind a károkozónak be kell jelentenie a baleseti bejelentőlap bemutatásával. Amennyiben Ön a beleset károkozója a 8 napon belül köteles saját felelősségbiztosítójának a bejelentést megtenni, és a biztosító által kért felvilágosítást megadni. (A baleset eredményeként bekövetkezett saját kárát casco biztosítóján keresztül tudja rendezni, szintén bejelentés alapján). Amennyiben Ön a baleset vétlen károsultja kárigényét 30 napon belül kell a károkozó biztosítójához eljuttatnia.

A külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határideje a hazaérkezés idő-pontjától számítandó.

Ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a károsult 30 napon belül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjármű Kárrendezési Irodájának kell bejelentenie, ilyen esetben ugyanis a megalapozott kárigényt az Iroda maga téríti meg.

Az üzembentartó, aki nem rendelkezikérvényes biztosítási szerződéssel a bekövetkezett káreseményt 8 napon belül köteles bejelenteni a Kárrendezési Irodának. Fontos tudni, hogy amennyiben a biztosítottnak "csak" díjtartozása van, biztosítója a díjjal fedezett időszak végét követő 30 napig még köteles a kockázatvállalásra.

A biztosítási esemény bejelentésének elmulasztása illetve az adatszolgáltatás nem teljesítése súlyos következményekkel járhat, ugyanis a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben a mulasztás vagy hiányos adatszolgáltatás miatt lényeges körülmények kideríthetetlenek maradnak. Nem tagadhatja meg azonban a szolgáltatását abban az esetben, ha a baleset bejelentése ugyan a meghatározott időpontot követően jutott a biztosító tudomására, de minden lényeges elem rekonstruálható.

Kárrendezéshez szükséges dokumentumok:

Hogyan történik a kárrendezés?

A biztosító a kárbejelentést követően káraktát nyit, majd a kárigény jogos mértékét a károkozó felelősségére vonatkozó nyilatkozata, a balesetről rendelkezésre álló adatok, illetve a kárszakértő által a kárfelvételi szemlén készült jegyzőkönyv alapján állapítja meg. A kárfelvételi szemléig a gépjárművet ezért sérült állapotban kell tartani, és csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig lehet - sőt, ez a károsultnak kötelessége is - változásokat eszközölni.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy a jármű károsodása olyan mértékű, hogy az gazdaságosan nem szervizelhető, az autót totálkárosnak minősítik. A kárrendezés ez esetben úgy történik, hogy a biztosító megbecsüli az autó kár előtti forgalmi értékét, valamint a roncs értékét, és a kettő közti különbözetet fizeti meg, az autóronccsal pedig, a tulajdonos szabadon rendelkezhet. Figyeljen arra, hogy a biztosító számára esetenként legegyszerűbb az autó totálkárossá minősítése, ami azonban nem mindig felel meg a valóságnak és az Ön érdekeinek. Totálkárossá egy bizonyos javítási érték (gépjármű típusától függ), illetve roncsolódási mérték (kb. 70%) felett minősítik az autót. Amennyiben nem ért egyet a totálkárrá minősítéssel, felkérhet egy független kárszakértőt, illetve per esetén igazságügyi szakértőt a reális tények megállapításához.

Amennyiben lehetséges a helyreállítás, arra többféle mód kínálkozik.

Gyorsított kárrendezés

Ha jól felmérhető a kár összege, egyezséget köthet a biztosítóval az előre kikalkulált kárösszeg kifizetéséről. A biztosító megfizeti ezt a fix összeget, ebben az esetben további kártérítésre nincs lehetőség.

Partnerszervizben történő javítás

Biztosítóval szerződéses viszonyban álló javítóműhelyben - partnerszervizben - történő javítás esetén a biztosító és a javítóműhely közötti megállapodás alapján ez utóbbi jogosult a káreseménnyel kapcsolatban teljes körben eljárni. Ön a sérült járművet elviszi a partnerszervizbe, az pedig elvégzi a kárfelvételt, a javítást, rendezi a számlát a biztosítóval. A biztosító a kárfelvételi jegyzőkönyvnek megfelelően elvégzett javítás teljes költségét megtéríti, ide nem értve az avulás mértékét. A biztosító ugyanis csak ugyanolyan alkatrészek beépítését fedezi, így a már elhasználódott és a javítás alkalmával beépített új alkatrész közti értékkülönbséget Ön fizeti, tekintettel az új alkatrésszel nyert "gazdagodásra".

Ez a javítási mód ezért a még garanciálisan szervizelhető gépjárművek esetén javasolt, ahol nincs vagy alacsony az avulási költség.

Számlás kárrendezés

Számlás kárrendezés esetében a biztosító utólag, számla ellenében téríti meg a javítás költségeit fix óradíj és az Eurotax árkatalógus szerint. Ha ismer olyan műhelyt, amely alacsony költséggel dolgozik, és új alkatrészek beépítése helyett inkább helyre hozza az autó kevésbé sérült részeit, érdemes így megjavíttatni autóját. Ez különösen idősebb gépjárművek esetén lehet gazdaságos, tekintettel arra, hogy az avulás mértéke akár 20-30% is lehet, amit minden esetben a károsulttal fizettet meg a biztosító.

Legyen mindig körültekintő, kérje el a biztosítótól a kárfelvételi jegyzőkönyvet, majd kérjen előkalkulációt és árajánlatot a műhelytől, amit a biztosítóval egyeztet. Ne hagyja a biztosító és a javítóműhely alkujára a szerelést, mert előfordulhat, hogy a szerviz a biztosító által később indokolatlannak vélt javításokat is végez, amely szintén Önnek okoz többletköltséget.

Milyen díjfizetési következményei vannak a balesetnek?

Amennyiben Ön a károkozó, az Ön felelősségbiztosítója fogja a károsult kárigényét kifizeti, Önnek pedig, felajánlja azt a lehetőségét, hogy a kifizetett összeget a társaságnak egy összegben, 60 napon belül visszatérítse. Ez nem kötelező, pusztán egy lehetőség, amennyiben nem él vele biztosítási díja fog megemelkedni a következő biztosítási időszakra (pótdíj), mivel bonus-malus besorolása csökken.

Egy baleset, azaz káresemény - személygépkocsi és motorkerékpár esetén - 2 osztállyal történő visszaminősítést jelent, függetlenül a káresemény nagyságától.

A káresemény mindig azon biztosítási év bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelőző megfigyelési időszakban került sor az adott káresemény kapcsán első ízben kárkifizetésre.

Például ha Ön személyautójával 2008. május 13-án B3 osztályban balesetet okoz, akkor a következő időszaktól, azaz 2009. január 1-től kettővel rosszabb, B1-es besorolásba fog kerülni. Viszont ha a kárkifizetés nem történik meg, 2009. január 1-től az eredetinél egyel jobb, B4-es besorolásba kerül.

Forrás: PSZÁF